Akármennyi mozdulatot megtanulhatunk, akármennyi figurát eltáncolhatunk. Csinálhatjuk egyre gyorsabban vagy egyre pontosabban, az csak testgyakorlás, ha nem tesszük bele magunkat. Azt a pluszt, amitől egyediek vagyunk, ami csak bennünk van meg.
A argentin tangó szinte mindenben eltér a többi társas tánctól. Az egyik ilyen lényeges eltérés, hogy nem a jól ismert „két’ hár’…” beszámolásra indul a tánc. Teljes szabadságot élveznek a táncosok és teljesen egyéni módon használhatja a tangós a zene ritmusát.
A tangó egy rendkívül kreatív művészeti ág. Ahogy a költők, képzőművészek, zeneszerzők alkotásaiban is nyomon követhetőek a fejlődés különböző szakaszai, úgy egy tangós táncában is.
Mindenkinek vannak kedvencei. Kedvenc filmek, ételek, bárok, autók. Vagy akár a kedvenc filmen belül is van egy-egy kedvenc jelenet, esetleg több is. Ezt a kis kedvencünket időről időre elővesszük, megnézzük, újra örülünk neki.
...fesztiválozni?
Pár nap, amikor elfelejted a hétköznapokat, amikor megfordulnak és egybe folynak a nappalok és az éjszakák, amikor csak hömpölyögsz a tömeggel, és nagy dózisban kapod, azt, amit igazán szeretsz. Tömény élmény, ami még hónapokkal később is lendületet ad.
Hiszitek vagy nem, a XX. században Argentínában ismerték Magyarországot és Budapestet. Armando Moreno, aki tizennyolc évesen, 1939-ben debütált énekesként Enrique Rodriguez zenekarával, különféle tánczenék témájának választotta országunkat és fővárosunkat is.
Azt, hogy Juana és Chicho számára a tangótartás csak egy viszonyítási pont a táncban, már megszoktuk. Ritmizálási ötletek alapján szétszedik, majd újra felveszik, vagy éppen megfordítják a tangó tartást és Juana Chicho hátát követi. Ezzel már nem is okoznak meghökkenést, a közönségtől a megszokott őrjöngő tapsvihart kapják cserébe. 
Sokszor elfelejtjük, hogy a jó dolgokhoz idő kell, odafigyelés és türelem. Nem lehet ajtóstól rontani a házba. Vissza kell fogni magunkat, az első alkalommal nem próbálhatjuk ki az összes figuránkat. Igen uraim, a tangóról van szó.
Minden tangósnak megdobban a szíve, amikor egy ízléses kisfilmmel találkozik a hőn szeretett táncról. Velem is ez történt. Ebben a filmben valódi tangó zene szól, valódi tangót táncolnak a szereplők. Izgalmas a rendezés, szép a történet, mégsem sablonos.
Bár a mondás közkeletű, a tangó világában mégsem a megszokott módon értelmezik. A fellépő táncos párok nevének kiírásakor és konferálásakor (külföldön, belföldön egyaránt) a férfi neve kerül az első helyre és csak után következik a hölgyé. Vajon mi lehet ennek az oka?
… az utcán tangózni?
Még csak két hónapja tanultunk tangózni, de az akkori partnerem már táncolni akart az utcán. Ő majd hoz akkumulátoros hangosítást - mondta, csak menjek és tangózzak vele az utcán. Akkor még nem értettem, hogy mi ebben a jó. Arra végül sikerült rávennie, hogy egy belvárosi ház tetején tangózzunk. Utána már nem kellett engem sem unszolni.
Az első meghatározó élményem a tangóval kapcsolatban az Egy asszony illata című filmklasszikus tangó jelenete volt, és tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Bár a tangó jelenet nem egy profi táncelőadás (de ki is mondhatjuk, egyetlen tangó lépés sincs benne), annyira megfogja a tangózás lényegét, hogy még ma is szívesen nézem. Nem véletlen, sokan azzal a kívánsággal jönnek az első tangó órára, hogy úgy szeretnének táncolni, mint Al Pacino és Gabrielle Anwar.
Ma végleg letette hangszerét De Lucía Francisco Sánchez Gómez , művész nevén Paco de Lucía, a flamenco gitáros, zeneszerző, aki életművével új fejezetet nyitott a könnyűzene történetében. Zenész családba született, édesapja mesterségét vitte tovább.
Megkaptuk a választ a Tangó a jégen című posztban feltett kérdésre: Igen, az idei téli játékok sem múltak el tangó nélkül. A kanadai Kaitlyn Weaver és Andrew Poje jégtánc páros szabad programját Piazzolla zenéjére mutatta be.
A múltheti 2in1 tangó előadás után újabb érdekesség a Ruben házaspártól. A tőlük megszokott technikai bravúrokban nincs hiány és ezúttal is az önfeledt tánc szolgálatába állítják.
Kicsíptük magunkat ahogy kell, illatozunk a frissen mosott ruhánkban és a kellemes parfümünkben, felvettük a kedvenc cipőnket, irtó jól cabeceoztunk, mert máris közeledik felénk a következő tanda partnerünk. De Jaj! kiált fel bennünk a kérdés: kezet nyújtsak neki és mondjam a nevemet? Vagy csak úgy lökjem oda a keresztnevemet, hátha ő is megmondja az övét? Vagy szó nélkül vegyük fel a tangó tartást és táncoljunk?
Argentínáról mindenki a tangóra asszociál. Legalábbis az én fejemben ez jelenik meg. Pedig az argentinoknak van egy másik nagy szerelmük, a futball. Egy-egy sikeres világbajnoki mérkőzés, esetleg világbajnoki győzelem öröme valóságos népünnepéllyé és utcabállá változik Argentínában. Szinte magától értetődő, mégis meglepő, hogy Sabrina Vélize és férje Rubén Vélize az élvezeteket halmozva egyszerre tangóznak és fociznak.
Megkezdődtek a téli olimpiai játékok Szocsiban. Erről eszembe jutott Meryl Davis és Charlie White jégtánc páros gyönyörű szabad tánc programja.
A tangó világa tele van érdekesebbnél érdekesebb arcokkal. Ahány pár annyiféle stílus és háttér történet. Ma ismerkedjünk megy egy kicsit közelebbről Mariano Chico Frumbolival és partnerével Juana Sepulvedaval. A párt sajátos, különleges táncstílusa navigálta a világhírnév felé. A neten számtalan felvételt találunk tőlük, melyeken elkápráztatják a nagyérdeműt nuevo tangójukkal.
Megérkezünk egy milánói milongára, körülnézünk, nem találunk ismerősöket. Nem meglepő, hiszen most járunk itt először, de nem jövünk zavarba. Cipőt cserélünk, hogy tiszta lábbelivel lépjünk a tánctéree, vagy, hogy a kényelmes tangó cipőnkben táncoljunk. Aztán irány a mélyvíz, megkeressük a partnerünket a jól ismert cabeceoval.
