A zene megszólal, a sztár páros belendül és kisvártatva a meghökkentően elbűvölő táncosnő ruhája elenged. Akár lehetne ez is a három évvel ezelőtti római fellépés nagy attrakciója.
De nem. Nem a kis malőr a nagy attrakció, hanem az, hogy nincs nagy attrakció. Azaz nincs nagy figura, nincs nagy emelés, vagy új, úttörő mozdulat. A táncolt technikákat egy ügyes középhaladó páros is el tudja táncolni. Mégis magával ragadja az embert ez a tangó vals. Vajon miért?
Az egykori ütőhangszeres Chicho, aki rocksztárnak készült kora ifjúságában, nem bír ellenállni a háromnegyedes lüktetés vonzó játékának. A tradicionális bécsi (háromnegyedes) keringőben a második negyed hangsúlyosabb, mint más ütemmutatójú zenék esetében. A zene előadója - Orquesta Tipica Victor - ezt nem a kíséretben, hanem a hegedű szólamban játssza el. Ez azt eredményezi, hogy az alsó szólam és a dallam egymás után játszik ütemhangsúlyt. Így kvázi ritmikai kánon jön létre. 
Ezt a kánont veszi fel Chicho és Juana is. Azaz egymástól eltérő ritmusokat táncolnak tejes összhangban egymással és a zenével. Ezt a közönség is meghálálja, azonnal felhangzik a taps. És íme a videó, aminek zenéjére két hét múlva a Milonga Nuevo klasszikus vals tandájában is táncolhattok:
