A tangó mindenkinek más és más élményt nyújt. Az, hogy a tánc örömét, hogyan éli meg, majd hogyan fogalmazza meg magának, az kinek-kinek a habitusától, személyiségétől függ. Nekem elképesztő öröm minden egyes óra és minden egyes pillanat, amikor az éppen oktatott tanítványon a tánc örömét látom és az arcán megjelenik egy bizonyos mosoly. De, hogy ne csak általánosságban beszéljek, megosztok egy történetet.
Egy történetet, mely ahhoz a bizonyos mosolyhoz kapcsolódik. Nos, ez a bizonyos tanítvány, már az első órától szorgalmasan tanulta a tangó alapjait: a sétát, a testtartást az ölelőtartást és a követést. Mivel ezekkel foglalkozott a legtöbbet, hamar stabil alapra tett szert. Ezáltal olyan figurákat is képes volt követni (táncolni), melyeket külön nem tanultunk, csak tánc közben találkozott vele. Ezt a készségszintre fejlesztett alaptechnika tette lehetővé.
Egyik ilyen alkalommal - amikor számára ismeretlen figurát követett - megállt, nagy mosollyal azt mondta: “Tangó órán mindig karácsony van, mert mindig ér valamilyen meglepetés.” Most, hogy közeleg a karácsony kívánom, hogy ne csak ebben az időszakban, hanem az év minden egyes napján legyen nektek is karácsony!
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Tangó közösséghez. Itt.
Képek: innen.
