Tangó = szenvedély. Ez a végletekig leegyszerűsített képlet él sokak fejében. Erről részben a holywoodi show- és filmipar tehet, ami a maga sajátos – ámde igen hatékony eszközeivel – a tangó egyetlen tulajdonságát emeli ki és karakterizálja: a szenvedélyességet. Jogosan merül fel a kérdés: Valóban ez a tangó?
Ha nincs, aki útba igazítson, akár meg is győzhet ez a kontrasztosított, kipirosított képi világ. Pedig a szenvedélyesség csupán egy lehetséges és nem is a leglényegesebb eleme a tangónak. A lényeget valahol máshol kell keresnünk: a táncoló pár harmóniájában. Mert minden, ami a tangót tangóvá teszi, a férfi és a nő harmóniájában rejlik.
Ezt fogalmazta meg - nálam sokkal kerekebben - Maximiliano Cristiani, aki partnerével Jesica Arfenonival idén megnyerte a Tangó Világbajnokságot.
Maximiliano mondandója egyetlen mondatba sűrítve: A tangó legbelső lényege a férfi és nő közötti harmónia, mely az egymás iránti tiszteleten alapul.
Szívemből szólt.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Tangó közösséghez. Itt.
Kép: innen.